Elismerten a 20. század egyik zenei ikonja. Az USA-ban huszonkilenc listavezető kislemezével ő tartja a rekordot; ebből huszat a Beatles, a maradék kilencet a Wings tagjaként, valamint szólókarrierje során adott ki. Karrierje során több, mint 50 Top 10-es slágert írt, vagy volt bennük társszerző, többen, mint bárki más. Nagy hatású basszusgitáros, elismert gitáros, zongorista és dobos. McCartney és John Lennon volt a Beatles két fő dalszerzője és az ebben az időszakban írt dalait (mint a "Hey Jude" (1968), az "Eleanor Rigby" (1966), a "Yesterday" (1965) vagy a "Let It Be" (1970)) rendszerint a könnyűzene történetének legjobbjai közé sorolják. Ő írta a "Helter Skelter" (1968) című dalt is, melyet sokan az első heavy metal dalnak tartanak. A Beatles 1970-es feloszlása után is sikeres művész maradt. Az 1970-es években Wings nevű zenekarával, majd később szólókarrierje során Nagy-Britanniában és az USA-ban 30 Top-10-es kislemeze jelent meg, többek között a "Maybe I'm Amazed" (1970), a "Live and Let Die" (1973), a "Band on the Run" (1973), a "Silly Love Songs" (1976), a "Pipes of Peace" (1983) és a Stevie Wonderrel közösen előadott "Ebony and Ivory" (1982). Sokszor vetik a szemére - leginkább a brit sajtó - hogy régimódi. Ennek ellenére még ma is rengetegen kedvelik, 36 éves szólókarrierje során ott volt a slágerlistákon és beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be. A zenélés mellett gyakran fest (bár eddig még nem rendezett kiállítást), támogatja az állatvédő szervezeteket, a taposóaknák felszedésére irányuló kezdeményezéseket és lelkes híve a vegetarianizmusnak.   Korai évek James Paul McCartney a Liverpool északi részén található Walton kórházban született, ahol anyja, Mary Mohin McCartney nővérként dolgozott; egy évvel később testvére, Michael McCartney (szintén zenész, művészneve Mike McGear) ugyanitt született. Őt és öccsét római katolikusnak keresztelték, de nem nevelték vallásosan; szülei eltérő vallásúak voltak. Apja, Jim McCartney egy tánczenekar vezetője és autodidakta zongorista volt, aki már gyerekkorában támogatni kezdte Pault, hogy zenész legyen. Egy trombitát adott Paulnak, de fia később abbahagyta a trombitálást, mert a száján egy heg képződött, és különben sem tudott énekelni zenélés közben. Amikor a skiffle népszerűvé vált, Jim egy gitárt vett Paulnak, Mikenak pedig egy bendzsót (Paul még trombitált, de sosem lett profi). 1956. október 31-én édesanyja mellrákban meghalt. Ez egy életre szóló hatást gyakorolt művészetére és egy különleges kötést hozott létre John Lennonnal való barátságában, akinek 1958. július 15-én halt meg az édesanyja. Mindketten a zenében találtak vigaszt. Paul McCartney azt állítja, hogy apai és anyai ágon ír származású. Dédapja, James McCartney Írországban született (néhány ember szerint nagyapja, James McCartney II is). Anyai nagyapja, Owen Mohin 1880-ban, Ulster Monaghan megyéjének Tullynamalrow nevű városában született, és anyai nagyanyja, Mary Theresa Danher egy ír felmenőkkel rendelkező glasgow-i asszony volt. Ezek szerint Paul McCartney öt nyolcad részben ír származású. A Beatlesben játszott szerepe Paul McCartney, 1964McCartney először mint a Beatles basszusgitárosa, billentyűse, gitárosa, énekese és dalszerzője vált ismerté. Lennonnal 1957. július 6-án találkozott egy templomi rendezvényen, ahol Lennon The Quarrymen nevű zenekarával lépett fel. Hamar a zenekar gitárosa lett. Nem sokkal később csatlakozott iskolatársa, George Harrison harmadik gitárosnak, valamint Stuart Sutcliffe basszusgitárosnak és Pete Best dobosnak. 1960-ban Sutcliffe Beatlesnek nevezte át a zenekart. Ő Lennon legjobb barátja volt, és csak hosszas győzködés után vállalta el a basszusgitáros szerepét. 1960 novemberében azonban elhagyta a zenekart, és Hamburgban élt 1962-ben bekövetkezett haláláig; így McCartney lett a basszusgitáros. Szoros munkakapcsolatot alakított ki Lennonnal és együttműködtek a dalok írásakor, annak ellenére, hogy nagyon ritkán írtak egyenrangú partnerekként dalokat. Valójában csak 27 számról mondható el, hogy tényleg ketten szerezték. Ilyenkor általában egyikük megírta a dal nagy részét és a másik befejezte, beledolgozta egy másik dalba vagy hasznos változtatásokat javasolt.Egy korai egyezség miatt ha bármelyikük írt egy dalt, annak szerzőjeként Lennon-McCartney szerepel. Ezt Lennon találta ki, mert szerette a Leiber-Stoller szerzőpáros dalait. A Beatles első kislemezének, a "Love Me Do"-nak szerzőjeként még McCartney-Lennon szerepel. McCartney egyik legjobb dala a sokszor feldolgozott "Yesterday". Azt állítja, hogy a dallam álmában jutott eszébe, és abban sem volt biztos, hogy tudat alatt nem lopta-e valahonnan. Az eredeti cím "Scrambled Eggs" (Rántotta) volt, a szövege: „Scrambled eggs / Oh my baby, how I love your legs”. A Beatles első éveiben gyorsan fejlődött zenészként, énekesként és dalszerzőként is. Nagy hatással volt rá Buddy Holly és Little Richard; különösen nagy hatást gyakorolt rá Richard magas „wooo”-ja, például a "From Me To You" vagy a "Kansas City/Hey, Hey, Hey, Hey" című dalokban. A balkezes McCartney talán kora legkreatívabb és legmeghatározóbb basszusgitárosává vált, aki kiemelte az elektromos basszusgitárt a hátsó sorból, az ismeretlenség homályából és vezető hangszerré tette, amivel számtalan zenészt inspirált. 1965-re mind nagyobb nyomást gyakorolt az EMI hangmérökeire a jobb basszushang érdekében, mivel nagyon csalódott volt amiatt a gyenge hangzás miatt, ami a Beatles korai felvételeit jellemezte. Játékát és zenéjét a zenekar legkreatívabb korszakában, 1965-67-ben nagyban befolyásolta Brian Wilson, az amerikai producer-zeneszerző munkája, aki a Beach Boys vezetőjeként azóta klasszikus albumukkal, a Pet Sounds-szal forradalmasította a felvételi technikát és az albumon hallható basszusjátéka a popzenében előzmények nélkülinek számított. Ennek eredményeképp McCartney egyre nagyobb figyelmet fordított a hangzásra és játékára, kihasználta az abbey road-i stúdió új, többsávos felvételek készítésére alkalmas pultjának lehetőségeit és újravette a bonyolultabb részeket, amikor a számok alapjai már készen voltak. Tény, hogy a Pet Sounds a Beach Boys válasza volt a Rubber Soulra és a Revolverre (ne feledjük, hogy a Beatles albumainak USA-beli kiadásain más volt a dalok sorrendje, mint a briteken). A Beatles népszerűségének csúcsán Pault tartották a legjóképűbbnek a fiúk közül és ő keltette fel leginkább a női közönség érdeklődését. Furcsamód ő volt az utolsó, aki megnősült és az egyetlen, aki sosem vált el. A Jane Asher színésznővel való kapcsolatának vége felé megismerkedett egy amerikai fényképésszel, Linda Eastmannel. 1967 májusában találkoztak először Georgie Fame koncertjén a Bag O'Nails klubban. Másodszor 1967. június 1-jén, a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band bemuató partiján, és kapcsolatuk a következő két évben egyre komolyabbra fordult. 1969. március 12-én esküdtek meg a marylebone-i anyakönyvvezető hivatalban, rövid polgári szertartás keretében. Paul örökbefogadta Linda előző házasságából született lányát, a hétéves Heathert, majd további három gyermekük született: Mary (1969-ben, akit McCartney édesanyja után neveztek el), Stella (1971-ben) és James (1977-ben, Paul 1976-ban elhunyt édespja után nevezték el). Boldog házasságban éltek egészen 1998-ig, amikor Linda mellrákban elhunyt. Állítólag házasságuk alatt sosem töltöttek egy hétnél hosszab időt távol egymástól. A Beatles vége felé Lennon érdeklődése erősen csökkent a zenekar iránt, miközben McCartney egyre sikeresebb popzenésszé vált, olyan dalokat írva ekkor, mint a "Hey Jude", "Let It Be" és a "The Long and Winding Road". Közismert tény, hogy a zenekar késői munkáinak is ő volt a fő mozgatórugója. Amikor 1966 közepén befejezték a turnézást, Lennon és Harrison vidéki birtokaikra vonult vissza, távol Londontól, McCartney azonban a városban maradt. Először a városközpontban lakott, majd nagyobb rezidenciáján, St John’s Woodban, nem messze az Abbey Road Studiostól. Gyakran látták nagy kulturális eseményeken, mint amilyen az International Times alapító estélye volt a Roundhouse-ban 1966. október 15-én (itt álruhában jelent meg). Nagy érdeklődést tanúsított a képzőművészetek iránt, így szoros barátságba került a vezető műkereskedőkkel és galéria-tulajdonosokkal; felfedezte a kísérleti filmeket és rendszeresen járt moziba, színházi előadásokra és komolyzenei koncertekre. Több albuma jelent meg The Fireman (Tűzoltó) álnéven és kísérleti zenei albumokat is kiadott saját nevén (Liverpool Sound Collage). Bár a zenekarból ő volt az utolsó, aki kipróbálta az LSD-t, ő volt az első brit popsztár, aki nyilvánosan bevallotta használatát. Ez a rövid bejelentés, amit egy 1967 nyarán megjelent újságcikk tartalmazott, világszerte címoldalra került. A híres 1967 június 19-i BBC televíziós interjúban ismét felvetődött a téma és McCartney nyíltan válaszolt: „Egy újság megkérdezte és döntenem kellett, hogy hazudok, vagy elmondom az igazat. Úgy döntöttem, őszinte leszek... de igazán nem akartam erről beszélni, tudja, mert valójában senkinek sem kellett volna elmondanom. Nem próbáltam meg szétkürtölni a világban az ügyet. Az újságíró egy tömegeknek szóló médiumot képviselt. Megtartottam volna magamnak... ha ő is hallgat róla. De ő el akarta híresztelni, tehát az ő felelőssége, hogy ekkora hír lett belőle, nem az enyém.” Érdekes módon ezen nyilatkozat és azon későbbi beismerés ellenére, hogy ebben az időszakban rendszeresen élt kokainnal, McCartney azon kevés szerencsés popsztár közé tartozott, akik ellen nem indult eljárás kábítószerrel való visszaélés miatt. Nem úgy, mint Lennon, Harrison és sok más barátjuk ellen, például a Rolling Stones vagy Donovan. Paul volt az első Beatle, aki külső zenei projektre adta a fejét, mikor George Martin segítségével elkészítette az 1966-os The Family Way című film zenéjét, amelyért megkapta az Ivor Novello-díjat a legjobb instrumentális téma kategóriában. Ezen kívül számos művész sikeres lemezénél közreműködött zeneszerzőként vagy producerként, jó pár esetben álnéven. Ő adta az ötletet a Beatles több kései munkájához, például a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Bandhez, a Magical Mystery Tour című filmhez és albumhoz, valamint az Abbey Road második oldalán hallható egyveleghez , annak ellenére, hogy a zenekar a szétesés jeleit mutatta, megpróbálta rávenni a többieket a színpadra való visszatérésére. Elindították Get Back projektet, mely utolsó filmjük és albumuk, a Let It Be formájában valósult meg. Ugyan McCartney abban reménykedett, hogy újra közel kerülhetnek egymáshoz, a film nyilvánvalóvá tette, hogy az együttes kreatív erőforrásai kimerültek és a cívódás, a féltékenység és a Beatles-lét folyamatos nyomása a négy művészt visszafordíthatatlanul egymás ellen hangolta. Belső vitáiktól függetlenül a zenekar népszerűsége ismét nőni kezdett és a nyilvánosság érdeklődését csak fokozta az az 1969-es városi legenda, mely szerint McCartney meghalt és még 1966-ban titokban helyettesítették Billy Shearsszel. A rajongók azt gondolták, hogy Brian Epsteint is helyettesítették, de végül az egész összeesküvés elmélet hamisnak bizonyult. Ez a szóbeszéd még mindig népszerű téma a világhálón és nem kevesebb, mint öt könyvet írtak róla. Bár Ringo Starr 1968-ban rövid időre elhagyta a zenekart, csakúgy, mint George Harrison is 1969-ben, Lennon volt az, aki úgy ment el 1969 augusztusának vége felé, hogy többé nem is tért vissza. A végén mégis Paul tett pontot az események végére, amikor 1970. április 10-én, egy héttel első szólóalbumának megjelenése előtt nyilvánosan bejelentette a Beatles feloszlását. Miután 1970. december 31-én pert indított a többiek ellen, a Beatles hivatalosan is feloszlott. Eddigre Lennon és McCartney kapcsolata romokban hevert a több éves viták és rivalizálás nyomán, és csak nem sokkal Lennon halála előtt békültek ki valamennyire. A Wings Bizonytalan indulás után és a sok személyi változás ellenére a Wings az 1970-es évek egyik legsikeresebb rockzenekara lett. Filmes csúcspontja az 1973-as James Bond-film betétdala, a "Live and Let Die", legsikeresebb albuma az 1973-as Band on the Run, anyagilag legsikeresebb turnéja az 1976-os világkörüli turné, legsikeresebb kislemeze pedig az 1977-es "Mull of Kintyre" volt. Kitüntetések, rekordok A Guinness Rekordok Könyvében több helyen is szerepel. A "Yesterday" a legtöbbet feldolgozott dal, több, mint 3000 különböző változata létezik. Ő a legsikeresebb könnyűzenei szerző és előadó 100 millió eladott kislemezzel és 60 aranylemezzel. 1979-ben a Guinness egy különleges ródiumlemezzel jutalmazta meg munkásságáért. Az 1990 áprilisában, a Rio de Janeiroi Maracanã Stadionban adott koncertjét megtekintő 184 000 ember volt eddig a legtöbb ember, aki valaha koncerten megjelent. A leggyorsabb jegyeladásokra 1993-ban került sor az ausztráliai Sydneyben, ahol a két előadásra rendelkezésre álló 20 000 férőhely 8 perc alatt talált gazdára. Az ő nevéhez fűződik a világ leghamarabb megjelent kislemeze: 2005. július 2-án, a londoni Live 8-en a U2-val adta elő a "Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band" című dalt, mely az előadás után 45 perccel jelent meg (néhány órával később a Billboard listáján a 6. volt). Az egyetlen előadó, aki az Egyesült Királyság zenei toplistáin vezető helyet tudott szerezni szólóban ("Pipes of Peace"), duettben ("Ebony and Ivory" Stevie Wonderrel), trióban ("Mull of Kintyre" a Wingsszel), kvartettben ("She Loves You" és több más dal a Beatlestől), kvintettben ("Get Back": a Beatles Billy Prestonnal) és szextettben ("Let It Be" a Ferry Aiddel). Ezen kívül tagja volt a Band Aid elnevezésű segélyakciónak is, amelynek keretében előadott "Do They Know It’s Christmas?" szintén listavezető volt. A "Yesterday" a világ legnépszerűbb dala, csak az Egyesült Államok rádióállomásai több, mint hatmillió alkalommal játszották eddig. A Sussexi Egyetem tiszteletbeli doktora, zenében. Az első rockzenész, aki megkapta Chile lovagi érdemrendjét a „zenéért, a békéért és az emberek egyetértéséért végzett szolgálataiért”. Amellett, hogy a Beatlesben, a Wingsben és szólóénekesként is dolgozott, 50 Top 10-es sláger szerzője vagy társszerzője is volt. Ha ehhez hozzáadjuk a Beatles 49 U.S. TOP 40-es slágerjét, akkor a staisztikák szerint Elvis Presely után a második legsikeresebb popzenei szerző. A svéd Polar Music díj (zenei Nobel-díj) első díjazottja. 1998-ban a PETA (egy az állati jogokért harcoló szervezet) Életműdíjat adományozott neki. A világ leggazdagabb rockzenésze. 2004-ben a vagyona 762 millió fontra rúgott. Az egyetlen Beatles-tag, aki elvégezte a középiskolát (művészeti szakközépiskola). A new yorki rendőrség tiszteletbeli nyomozója. A Beatles egyetlen olyan tagja, akit saját jogon neveztek Oscar-díjra. 1999-ben beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be. Sok híres zenészhez, például Jimi Hendrixhez, Ringo Starrhoz vagy Mozarthoz hasonlóan McCartney is balkezes. Sohasem tanult meg kottát olvasni. Ehelyett a hallására hagyatkozik.